A minap találkoztam egy régi ismerősömmel, aki azzal a problémával fordult hozzám, segítsek neki abban, hogy nagyon nem érzi jól magát a bőrében, úgy érzi boldogtalan és nem tudja milyen döntést hozzon az életében, a munkáját illetően.
Ilyenkor mindig próbálom a lehető legjobban megérteni a másik helyzetét és kérdésekkel megtalálni az idevezető okokat.
Kiderült, hogy most nehézségek vannak a párkapcsolatában is, akivel ráadásul ritkán is találkoznak, még gyermekeik nincsenek, ezen kívül munkahely váltásban gondolkodik. Ez kiegészül annyival, hogy elköltöztek abból a városból, ahol korábban éltek, így az új helyen a barátai, szűk ismerősei, családja sincs vele, maximum telefonon tartják a kapcsolatot, illetve ha havonta hazamennek.
Szóval elég összetett volt a helyzet.
Ilyenkor teljesen természetes reakció, hogy az ember magányosnak érzi magát, vagy úgy érzi, hogy a szerencse nem az ő oldalán van jelenleg. Így döntést hozni is nehezebb, mint amikor feltöltődve a legnagyobb rend van a mindennapjainkban. Csak az élet egy olyan érdekes játszótér, hogy olyankor is döntések elé állít minket, mikor nem kellene, vagy amikor nem a legszívesebben várjuk tőle…
Ekkor mi történik?
Bármilyen nagy nehézség van előttünk, törekednünk kell ugyan olyan jól érezni magunkat a bőrünkben és megtartani az érzelmi stabilitásunkat, mint korábban. Ez azért fontos, mert annak ellenére, hogy érzelmi lények vagyunk, ez nem azt jelenti, hogy mindig rájuk kell hallgatnunk.
A megérzések és az érzelmekkel teli döntés két teljesen különböző dolog.
Azt látni kell, hogy nincsenek jó vagy rossz döntések!
Az ismerősöm (hívjuk őt Attilának) a munkahelyváltást illetően azért érzi rosszul magát, és szorong, mivel többet és jobb munkát szeretne, mint a jelenlegi, viszont a fizetése pedig jó annyira, hogy nehezen váljon meg tőle. Amellett, hogy a kollégáival is jól kijön, nem felszabadult a mindennapjaiban.
Emiatt kialakult az a félelme is, hogy ha elhagyja a munkahelyét, talál e hasonló fizetésű, vagy jobb munkahelyet, de a legjobban attól tart: „Mi van, ha még ilyen munkát sem találok!?”
Ismerősek ezek a gondolatok Neked is? Találkoztál már hasonlóval, vagy az életed más területén ilyen
érzésekkel?
Mivel 100%-ban érzelmi, emocionális lények vagyunk, így ezen döntés mérlegelésénél is bármennyire próbáljuk racionálisan és logikusan áttekinteni a helyzetet, az érzelmeink befolyásolni fogják a helyzetértékelésünket.
Minél stabilabb mentális állapotban vagyunk egy döntési helyzetben, a megérzéseink vagy akár még
azt a szót is használhatnám, hogy az érzékelésünk sokkal tisztább képet közvetít a tudatunk és a logikus énünk felé.
Egy döntési helyzetben nincs jó vagy rossz döntés, mivel mindig az érzékelt, megfigyelt információink alapján döntünk. Később természetesen beigazolódhat, hogy „ha ezt tudtam volna, akkor teljesem másként döntöttem volna…”, de ez már akkor nem segít rajtunk.
Tehát fontos tisztázni, hogy bármilyen döntést is hozunk, az nem jó vagy rossz, mert minkettő által tanulunk. Mivel földi létünk célja a tanulás, így ha A, ha B irányba megy ilyenkor az ember, tanulunk belőle valamit. Ez a fontos. A döntésünk megtapasztalásán keresztül képesek vagyunk tanulni. Ezért mindig azt a kérdést tegyük fel magunknak egy „rossz” döntés után, hogy mit tanultam ebből és ne magunkat ostorozzuk.
De ami a legfontosabb, hogy döntsünk!
Attilától is azt kérdeztem, hogy ha most nem számítana a pénz, akkor hogyan döntene? Melyik döntéssel lenne boldog?
Nyilván a munkát nézve, fókuszba kell helyeznünk a pénzt is, de jelen esetben „csak” annyi a megoldandó helyzet, hogy ne a félelmein keresztül hozzon döntést az ismerősömön.
Nagyon gyakran a döntésképtelenség, vagy a határozatlanság a múltból ered, hogyan neveltek minket, milyen volt a környezetünk, barátaink, osztálytársaink, tanáraink miként tekintettek ránk.
Ha sokszor leszidtak, megmondták mit kell tennünk, szabályokat állítottak és megdorgáltak, akkor a hibázástól való félelmünk erősen megjelenik. Ezért mikor életünkben döntés előtt állunk, mi fog megjelenni az érzéseinkben?
A félelem, hogy kudarcot vallunk. Mit szólnak mások? Mi van, ha hibázok?
Pedig ez nagyon rossz megközelítés. Nem azért hozunk döntéseket a mindennapjainkban, hogy nekem, önmagamnak jobb legyen? Dehogynem.
Ezért is találtam ki a Fireology tréningsorozatot, melynek egyik fő eleme, a döntésképességünk erősítése, így a személyiségünknek, az önértékelésünknek egy olyan részét hozzuk elő, mely a válságos élethelyzetekben is segítségünkre van és határozottabban, magabiztosabban tudunk beleállni egy adott problémába.
Ilyenkor – mint ismerősöm esetében is – nem nekem kell megmondanom a helyes utat, sokkal inkább arra törekszem, hogy megerősítsem a résztvevőket annyira, hogy ne féljenek egy döntési szituációban cselekedni. Mert ahogy Napóleon is mondta, „A rossz parancsnál már csak a ki nem adott parancs a rosszabb!”
Ha problémád van, akkor nyugodtan írd meg nekem, e-mailben szívesen válaszolok és segítek neked!
E-mail: info@fireology.hu
Telefon: +36/30-625- 0125
Üdvözlettel,
Győrfi Péter
Fireology tréning programalapító
www.facebook.com/fireologytrening
www.youtube.com/channel/UCWNmCH10j5mCxe0VLWsuMAA/videos?view_as=subscriber
