Ha adnak fogadd el, ha ütnek szaladj el! Vagy mégsem?!
2018. május 30. írta: Fireology

Ha adnak fogadd el, ha ütnek szaladj el! Vagy mégsem?!

Avagy, mit kell tudni azokról, akik állandóan csak adni akarnak?!

box-2953722_1920.jpg Minden embernek megvan a saját stratégiája az élet problémáinak a legyőzésére. Van, aki kihívásnak tekint, minden nehézséget és egyszerűen keresztülmenetel rajta, majd sütkérezik a saját ragyogásában.

Van, aki inkább elkerüli a konfliktushelyzeteket vagy az olyan szituációkat, ahol potenciálisan kudarcot vallhat és a saját önigazolásai által nyert megnyugvásban békére talál saját magával kapcsolatban.

Viszont van egy olyan karakter, akinek egészen kifinomult eszköze van arra, hogy miként lavírozza át az élet háborgó tengerének nagyobb hullámait.

Ő megpróbál elébe menni a dolgoknak és azt gondolja, hogy neki akkor nem lesz bántódása, akkor tud megőrizni egy kapcsolatot, egy munkahelyet vagy akár egy barátságot, ha minden emberrel jó kapcsolatot ápol.

achievement-3399523_1920.jpg Ezzel alapvetően még semmi baj nem volna, igaz?

Feltéve, ha ebben a törekvésben benne volnának olyan nyílt és őszinte beszélgetések, ahol adott esetben emberünk elmondaná, ha valami bántja, csalódott vagy éppenséggel ideges valami miatt.

No kérem, ennél az attitűdnél képzeljetek el egy olyan zászlót, amire az van hímezve, hogy „M.E.SZ.” vagyis: „Mindenkit egyformán szeretek!” és ez a lobogó határozza meg az egész élete lételemént.

Nem azért mert ő valóban így gondolja, sokkal inkább azért, mert ez nála egy védekező mechanizmus.

Az a téveszméje, „ha mindenkivel jóviszonyt ápolok, akkor nem eshet bántódásom”!

Ez a fajta viselkedés megnyilvánulhat a környezete felé úgy, mint túlzott gondoskodás vagy egyfajta mártíromság, ha nagyon végletes akarok lenni.

Ez az illető benne van egy folyamatos - és bizonyos esetekben nem túlzás azt mondani, hogy - kényszeres „adás” állapotban. Ő az, aki mindig valamilyen kis aprósággal, figyelmességgel, cukorkával, „a kedvenc kávéddal” próbálja éreztetni a jelenlétét a munkahelyen. Vendégségben ő az, aki folyamatosan áll, hogy a többiek le tudjanak ülni és még véletlenül sem kér a süteményből, mert akkor nem marad másnak…
love-3365338_1920.jpgHa nála vendégeskedsz és már háromszor szedtél a leveséből - ami egyébként annyira finom, hogy szinte bűntudatod van amiatt, hogy ez a manna pár óra múlva a szebbik feleden fog távozni - szóval miután diszkréten kigomboltad a nadrágod legfelső gombját, hogy még az az utolsó három kanál is beférjen a gyomrodba, emberünk rád emeli ájtatos szemeit és a következő szürreális kijelentést teszi: „drágám, ha nem ízlik ne edd meg…”

Na, ebben a pillanatban kéne megérezd, hogy itt valami nem stimmel! Hiszen ő sem vak és látta, hogy két pofára tömöd magad és a tekinteted a melletted ülőt kémleli, hogy ugye ő nem fog többet szedni, mert neked akkor már nem is fog maradni?!

Talán neked is megvan már ez a karakter?!

Jószándékú nagymamák és anyukák természetesen kivételek ez alól, hiszen nekik ilyennek kell/kellene lenniük :)

De tényleg, ezt a fajta személyt áthatja az áldozat szerep, valamilyen túlméretezett kötelességtudat.

És gondold végig a következőt. Ha elfogadjuk azt az alapvetést, hogy csak akkor tudsz te is a legtöbbet adni, ha rendben vagy saját magaddal, akkor itt szintén sántít valami.

Az ilyen beállítottságú embernek szó szerint lelkiismeret furdalása van, ha saját magának is kedveskedik valamivel. Úgy érzi, hogy érdemtelen arra a bizonyos dologra és ezért nem rendel a la carte, hanem az olcsóbb napi menüt válassza, inkább az olcsóbb szállásra megy, mert végül is csak egy-két éjszakáról van szó…stb.

kids-3384843_1920.jpg Viszont másokat elhalmoznak kisebb-nagyobb dolgokkal, vagy pusztán az extra figyelmükkel.

Ezzel elkényelmesítik ezeket az embereket, akik egy idő után ezt a hozzáállást természetesnek veszik, majd később már nem is fogják értékelni azt.

Mire emberünk úgy érzi, hogy a környezete hálátlan vele szemben, hiszen ő mindent megtett értük és tessék, ezt kapja cserébe. „Mindenemet odaadtam neki, feláldoztam az egész életem, csak azért, hogy iskolába járhasson és többre vigye mint én…”

Vagy „mindig az volt, amit ő szeretett volna, még arra is hajlandó voltam, hogy vidékre költözzek és feladjam a munkámat az ő kedvéért…”

Erre válaszként „jogosan” megvonja a támogatását az eddig elhalmozott emberektől, akik ezt már észreveszik és megsértődnek.

girl-3423623_1920.jpgGondolom már te is sejted, hogy mi a folytatás…Igen, a családi viszály, a munkahelyi játszmák és ismét egy megoldandó konfliktushelyzet.

Egy ilyen szituáció elkerülhető, ha az embernek van tudása és ezáltal okozóként és nem okozatként tud fellépni.

Alapvetően három kulcs tényező ismeretére van szükség a helyzet kezeléséhez, ebből az egyik a pontos megfigyelés a másik kettőt a Fireology programon megtudhatod 2018. június 20-25. között az Everness Fesztiválon.

Jelentkezz az alábbi oldalon és tudj meg többet a programról: www.fireology.hu/everness

 

Vagy kövess a közösségi média oldalakon:

www.facebook.com/fireologytrening

www.instagram.com/_fireology_

www.youtube.com/channel/UCWNmCH10j5mCxe0VLWsuMAA/videos?view_as=subscriber

 

Üdvözlettel,

Győrfi Péter

Fireology tréning programalapító

gyorfi.jpg

A bejegyzés trackback címe:

https://fireology.blog.hu/api/trackback/id/tr5914012850

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.