Frusztráció
2018. május 30. írta: Fireology

Frusztráció

Mit is jelent a frusztráció és mit tehetünk ellene?!

A szó eredete latin gyökerekkel rendelkezik: a „frustra” szóból ered, mely azt jelenti, hogy: hiába, sikertelenül.

A mai jelentésében akkor használjuk, amikor a vágyaink, terveink meghiúsulása miatt csüggedtek, feszültek vagy éppen agresszívak vagyunk.

01.jpg

Biztos vagyok benne, hogy Te is éreztél már hasonlóképpen, mondjuk amikor eltervezted, hogy a hétvégén elmész a pároddal valamilyen közös programot csinálni, de a főnököd kiadott egy olyan határidős feladatot, ami miatt még a szabadnapodat is munkával kellett töltened.

Vagy végre le tudtál volna pihenni egy keveset a vasárnapi ebéd után, de a jó fej szomszédodnak pont ekkor jutott eszébe, hogy azt a lengőpolcot felfúrja a szobába, esetleg halaszthatatlan vágyat érzett arra, hogy lenyírja a füvet.

De az is lehet, hogy éppen egymásra találtatok volna a pároddal a hálószoba sejtelmes félhomályában az este közeledtével, amikor a gyereked hangosan síró hanggal szólított magához.

Éppenséggel az is lehet, hogy késő estig tanultál a gyerekkel, mert másnap matek dolgozat és este úgy hajtottad le a fejed a párnára, hogy „ha ez nem lesz ötös, akkor a gyerek tényleg hülye…”! És ennek ellenére kiderült, hogy a gyerek tényleg „hülye” :)

Na, ezek mind elég frusztráló dolgok és ilyenkor hajlamosak vagyunk tényleg a rosszabbik énünket a felszínre engedni. Érzelmileg (néha még a valóságban is) törünk-zúzunk magunk körül és jajj annak aki éppen ott van…

02.jpg

Ha hajlamos vagy engedni a „sötét oldal” csábításának és előfordul, hogy így viselkedsz, akkor javaslom, hogy olvass tovább! :)

Vizsgáld meg a következő gondolatvezetést a frusztrációval kapcsolatban:

Elmondhatjuk, hogy minden társas kapcsolatban vannak kimondott és kimondatlan elvárásaink egymással szemben, melyeket egyfajta mérceként támasztunk a másik felé.

Nézzünk néhány konkrét példát:

  • „Amikor hazajön vegye le a cipőjét és tiszteljen meg vele, hogy nem tapossa össze a frissen mosott padlót.”
  • „Hetente legalább egyszer pakoljon be a mosogatógépbe…Na jó kéthetente.”
  • „Ne bámulja a szomszédnőt állandóan, amikor az kint napozik a kertben.”
  • „Minden este tanuljon legalább 2 órát és csak utána menjen el játszani a haverjaival.”
  • „Vigye ki magától a kukát, ne kelljen neki mindig szólni. A szennyest tegye bele a tartóba ne dobja le a földre…”

Még sorolhatnánk, de azt gondolom érted a lényeget.

 Mivel ezeket az elvárásokat, mint egyfajta mércét elhelyeztük a másik elé, ezért a figyelmünk is azon rögzült, hogy vajon ezt megugorja-e az adott személy vagy ismét „kudarcot” vall.

Ilyenkor úgy működünk, mint egy olyan kalapács, ami csak arra vár, hogy végre találjon egy szöget, amire lesújthat.
03.jpg És az esetek többségében le is sújtunk!

Ebben az esetben azt látjuk, hogy a másik már megint nem figyel ránk, a kéréseinkre és azt érezzük, hogy teljesen figyelmen kívül hagy minket és a számunkra fontos dolgokat.

Ez természetesen idegesítő és FRUSZTRÁLÓ, hiszen ezzel a saját fontosságunk esik csorba, arról nem is beszélve, hogy valószínűleg nem csak egy ember viselkedik így körülöttünk.

Ilyenkor jön a szemrehányás és neheztelés, meg az általánosítás, hogy „te sosem csinálod ezt, meg sosem vagy képes arra…..”

Az ehhez hasonló esetek, egyértelmű, hogy nem tetszenek a másik félnek és máris „áll a bál”.

 Az én tanácsom, hogy ilyen helyzetben - mert még sok ilyenben lesz részed, az életed során, akarva, akaratlanul -  inkább azt gondold végig az illetővel kapcsolatban, hogy mi az, amit valóban el tudsz ismerni nála. Mi az, amit képes vagy akár csodálni benne, mert hidd el, hogy biztosan van ilyen mindenkiben.
04.jpg

Ne keserítsd meg mind a kettőtök életét azzal, hogy állandóan hagyod magad frusztrálni a saját mércéid miatt. Igen, ebben benne van vastagon a te felelősséged is!

Lehet, hogy nem viszi ki a kukát, de nagyszerűen helyt áll, mint apa, akit imádnak a gyerekei, vagy nem rakja rá a kupakot a fogkrémre, ezzel együtt olyan jó humora van, ami mindig jókedvre derít.

Az is lehet, hogy felszedett pár kilót az elmúlt időszakban, de minden nap kivasalja az ingjeidet és nő létére a munka mellett, még elhordja a gyerekeiteket az összes külön foglalkozásra is. Azért ez sem semmi!

Élesítsd a szemed és az elméd, ne csak a mércét nézd!

 Sokkal több érték húzódik mindannyiunkban, csak az egymás mellett töltött idő (a megszokás), ezeket torzítja.

De ne hagyd, mindig legyél hálás és bármennyire nehéz, próbáld az apró dolgokat felül nézetből vizsgálni, mert ekkor jön el a lényeg, maga az érték.

 

Közösségi média felületeim:

www.facebook.com/fireologytrening

www.instagram.com/_fireology_

www.youtube.com/channel/UCWNmCH10j5mCxe0VLWsuMAA/videos?view_as=subscriber

 

Üdvözlettel,

Győrfi Péter

2_1.jpg

A bejegyzés trackback címe:

https://fireology.blog.hu/api/trackback/id/tr3514012826

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.